Mivel ez az első postom, ezért rögtön szeretném leszögezni, miért is indítottam ezt a blogot. Úgy gondolom, hogy Magyarországon a videójátékos réteg sokak szemében egy lenézet, elvont, agresszív közösség. E blogot tehát azért hívtam életre, hogy hátha így sikerül egy kicsit jobban megértetni a laikusokkal, milyen is a játékosok világnézete, hogy bemutassam, a játékosok nem iskolába fegyverrel járó, gyilkolászó emberek. Hiszen köszönhetően a média témához való teljes elfogultságának és hozzá nem értésének, Minket játékosokat sajnos sokszor igen rossz színben tüntetnek fel, legtöbbször tévesen kötnek bűneseteket különböző címekhez. Pedig mára a videójátékok megkerülhetetlenek lettek, évről évre többen játszanak, és a játékosok átlagéletkora is egyre nő, és az ipar éves forgalma lassan meghaladja "hollywood" -ét.
Úgy gondolom, hazánkban a félreinformáltság fő oka abban rejlik, hogy legtöbben szinte semmit se tudnak a videójátékok történelméről. Hiszen már lassan 50 évre nyúlik vissza ennek az interaktív, izgalmas szórakozási formának a története. Itthon viszont a rendszerváltás előtt sajnos nem sokan találkozhattak pl. árkád gépekkel vagy Nintendo konzolokkal, melyek virágkorukat a 80-as évek közepén élték. Na de most nem szeretnék teljes történelmi áttekintést adni, erre majd később kerítek sort, főleg, ha igény lesz rá.
Most inkább magamról ejtenék pár szót. Videójátékkal több mint 15 éve "foglalkozok", főleg PC-n. Rajongásom az évek múlásával se csökkent, jelenleg egyetemre járok, de még mindig, ha van rá időm, örömmel ülök le egy kicsit játszani. Erről mindig az jut eszembe, hogy e miatt szüleim milyen gyerekesnek tartanak. Ilyenkor hiába próbálom nekik magyarázni, hogy én nem "gyerekes" játékokkal játszom. Ez tipikus példája annak, hogyan is viszonyulnak a mai felnőttek a videójátékokhoz. De erről majd később beszélek, egyelőre ennyit szeretnék bevezetésként.